A beng�li macsk�t egy 1963-ban indult teny�szprogram keret�n bel�l hozta l�tre a californiai Jean Mill, a Millwood kennel tulajdonosa.
A fõ c�l egy olyan �j fajta kialak�t�sa volt, amely rendelkezik a vad õsre, az �zsiai leop�rdmacsk�ra jellemzõ k�llemmel, �s a h�zimacska bar�ts�gos jellem�vel. Jean ezzel az �llatkeresked�sekben �rt�kes�tett, a kihal�s vesz�ly�vel fenyegetett vadmacsk�kat szerette volna megmenteni.
Egy �zsiai leop�rd nõst�nyt keresztezett egy r�vidszõrû h�zimacska h�mmel. �gy j�ttek l�tre az elsõ gener�ci�s F/1 macsk�k, melyek k�z�l a h�mek nemzõk�ptelenek. A k�t faj k�z�tti kromosz�masz�m- k�l�nbs�g k�vetkezt�ben, a nõst�nyek azonban kiv�l� teny�sz�llatok.

A teny�sztõk k�l�nb�zõ kateg�ri�kba sorolj�k a beng�li macsk�kat, ezek a k�vetkezõk:
F/1, F/2, F/3, SBT.
Mivel ez egy folyamatosan fejleszt�s alatt �ll�fajta, ma is az �zsiai leop�rdmacsk�k /ALC/ seg�ts�g�vel j�nnek l�tre az �j v�rvonalak.

Az F/1 macsk�k egyik sz�lõje �zsiai leop�rdmacska, a m�sik beng�li vagy h�zimacska. Gyakran rendk�v�l f�l�nkek, ez az ALC egyik jellemzõ tulajdons�ga, elõfordul, hogy az ivar�retts�g el�r�se ut�n nem haszn�lj�k az alomt�lc�t.
Õket a teny�sztõk v�rvonalaik friss�t�s�re haszn�lj�k, nem javasolj�k h�zi kedvencnek.

F/2 �s F/3 gener�ci�: ezeknek a cic�knak a nagysz�lei vagy d�dsz�lei �zsiai leop�rdmacsk�k, õk m�r sokkal jobban k�tõdnek �s ragaszkodnak az ember t�rsas�g�hoz.
Szobatiszt�k, �s ez a tulajdons�guk meg is marad.
Remek t�rs�llat v�lhat belõl�k, akik a gyerekekkel �s kuty�kkal is j�l kij�nnek.
Azonban n�ha m�g õk is f�l�nk term�szetûek.

SBT, F/4 gener�ci�: azt jelenti, hogy ezek a beng�li macsk�k 4 vagy t�bb gener�ci�ra vannak õseiktõl.
Ebbõl a kateg�ri�b�l adj�k el a teny�sztõk a legt�bb kiscic�t vil�gszerte, õk m�r ki�ll�t�sokon is bemutathat�ak.

Term�szete, viselked�se: az igen szelekt�lt teny�szt�snek k�sz�nhetõen a beng�li macsk�k k�l�nleges term�szete rabul ejti az embert.
Ragaszkod� �s k�v�ncsi, �lland�an a gazdi mellett szeret lenni.
Azok a kiscic�k, akiket szeretet �s t�rõd�s vesz k�r�l, keresik az emberi kontaktust.
Fontos a k�lyk�k korai szocializ�ci�ja, mely sor�n mire az �j gazd�hoz ker�lnek, kialakul a macska-ember k�z�tti, bizalmon alapul� k�tel�k. Ny�vog�sa k�l�nleges: ha feld�lt, elõbb morog, mint f�j.
Besz�des fajta, de nem ny�vog ok n�lk�l: ha a gazdi sz�l hozz�, r�gt�n „v�laszol”.
A beng�li kiscic�k morognak j�t�k k�zben, �s hangot adnak t�pl�lkoz�skor is.
Õseikhez hasonl�an nem f�lnek a v�ztõl, sõt nagyon szeretik: k�pesek be�llni a zuhanyt�lc�ba vagy a k�dba, sokan a v�zcsapb�l szeretnek inni.
Intelligens term�szet�kbõl ad�d�an apport�rozz�k j�t�kaikat �s p�r�zra is szoktathat�k.

Sz�nek, mint�zatok:

Leop�rd p�tty�s/rosett�s: fekete v. s�t�tbarna p�tty�k vagy rosett�k tal�lhat�k s�rg�s, arany, vagy v�r�ses alapsz�nen.

V�r�s p�tty�s v. rosett�s: arany vagy narancss�rg�s alapsz�nen csokol�d�, vagy t�glav�r�s p�tty�k/rosett�k.

Trikolor m�rv�nycirmos: nagy m�rv�nymint�k tal�lhat�k a testen, melyek v�zszintesen helyezkednek el.
A trikolor sz�nek: fekete, rozsdabarna, arany.

Barna m�rv�nycirmos: v�r�ses alapsz�n, barna �s arany sz�nekkel �tv�zve.

Fasz�n p�tty�s: a barna p�tty�sek k�z�tt eml�tik ezt a mint�zatot, sz�rke alapsz�nen a tintak�k vagy sz�rke b�rmely �rnyalata megtal�lhat�.

Sz�rke h�beng�li: A kiscic�k teljesen feh�ren sz�letnek, a mint�zat a kor elõrehaladt�val alakul ki.Ez az egyetlen beng�li fajta, ahol a k�k szem elfogadott. A mint�zat lehet m�rv�nyozott, vagy p�tty�s.

Barna h�beng�li:A cic�k b�zs vagy vil�gosbarna sz�nû szõrzettel sz�letnek. Fiatalon feh�r az alapsz�n�k, de a korral s�t�tedik eg�szen csokol�d�barn�ra. A barna h�beng�linak v�zk�k sz�nû szeme van.

Nerc h�beng�li:A k�lyk�k s�t�t csokol�d�barna mint�zattal sz�letnek. Fiatalon feh�r az alapsz�n�k, de ez a sz�n s�rg�ss� v�lik a korral.
A szeme s�rga, esetleg z�ld.

Ez�st beng�li: M�g nem annyira ismert t�pus, de egyre n�pszerûbb.

K�k beng�li: Ezek a cic�k m�r nem hasonl�tanak a leop�rd macsk�ra, mivel vil�gos sz�rke alapsz�nen k�k, vagy sz�rke mint�zat l�that�.

Fekete beng�li: A fekete beng�li macsk�t sokszor p�rduck�nt emlegetik, hiszen fekete sz�nû bund�j�n fekete foltok tal�lhat�k. A leg�jabb l�trehozott sz�nv�ltozat.