Jelenleg h�rom ismert csupasz macska fajta �l a vil�gon: ezek k�z�l a
legr�gebbi teny�szt�s�, a legink�bb ismert, a kanadai Sphynx. A m�sik k�t
fajta viszonylag �j, ezek k�z�l a r�gebbi neve: Don Hairless (ismertebb
nev�n Don Sphynx), a m�sik jelenleg a leg�jabb teny�szt�s� fajt�nak sz�m�t a
vil�gon, neve: Peterbald ( m�sn�ven "Oriental Hairless").

                           
                                                                                      "Iv�n"
                                                               Tulajdonosa: Fazekas Andrea

Az els� Peterbaldok teny�szt�s�t Olga S. Mironova alapozta meg
1994-ben Szentp�terv�rott, Oroszorsz�gban. Olga befedeztetett egy r�vid
sz�r� orient�lis n�st�nyt (neve: World Champion Radma von Jagerhof) egy Don
Sphynx kand�rral (neve: Afinogen Myth).
A Don Sphynxekr�l tudni kell,hogy nehezebb, z�m�kebb testfel�p�t�s�
mint egy Peterbald, de ebb�l a p�ros�t�sb�l sz�letett k�lyk�k egy r�sze
m�gis t�r�keny testfel�p�t�s�, v�kony csontozat�, eleg�ns megjelen�s� cic�k
voltak, ak�rcsak egy szi�mi/orient�lis cica. Ezeket a t�r�keny fel�p�t�s�
cic�kat tov�bb fedeztett�k szi�mi �s orient�lis cic�kkal. Az ezekb�l a
p�ros�t�sokb�l sz�letett k�lyk�k alapozt�k meg a peterbald fajta
standardj�t, mely mostanra nyert �lland�sult form�t: hossz� eleg�ns test,
hossz� v�kony l�bak, t�r�keny testalkat, mely er�s izomzattal p�rosul, �k
alak� fej, egym�st�l t�vol �ll� sz�les alapon, oldalt t�z�tt f�lekkel �s
egyenes profillal.
Ak�rcsak a szi�mikn�l �s orient�lisokn�l, el�fodulnak k�k �s z�ld
szemsz�n� Peterbaldok is, a k�k szem�ek testsz�n�kben is megegyeznek a
szi�mik testsz�n�vel, �s az �sszes szi�mi sz�nben el�fordulhatnak. (pl:
f�ka, csoki, k�k, lila, tekn�ctarka himal�ja sz�nezet�ek, stb.)
A z�ld szem� Peterbaldok genetikailag az orient�lisoknak felelnek meg,
�s testsz�n�k az orient�lisok testsz�n�vel egyezik meg, �gy el�fordulhatnak
az �sszes ismert orient�lis sz�nben �s mint�zatban.(pl: p�tty�s, makr�la
cirmos, klasszikus cirmos, stb.)
Hib�nak sz�m�t �s a teny�szt�sb�l kiz�rand� az al�bbi hib�kkal
rendelkez� egyed: bogos vagy t�r�tt farok, kancsals�g, k�t �ves kor felett a
jelent�s sz�rzettel rendelkez�, sternumos, �s az eg�szs�g�gyileg l�that�an
instabil p�ld�nyok.
A Peterbaldok term�szet�kben is megegyeznek a
szi�mikkal/orient�lisokkal, k�v�ncsi term�szet�ek, energikus, besz�des
cic�k, kiv�telesen okosak �s ragaszkodnak gazdijukhoz.

Az ut�bbi k�t csupasz fajta ( a Peterbald �s a Don Sphynx) nagyj�b�l
azonos g�nszerkezettel rendelkezik, ami teljes eg�sz�ben elt�r a kanadai
Sphynx�t�l. Egy Peterbald l�tezik 100%-ban csupaszon is (szem�ld�k �s
szempill�k n�lk�l), m�g egy kanadai Sphynx nem tud 100%-ig csupasz lenni.
Az a g�n ami egy kanadai Sphynxben a csupaszs�got okozza recessz�ven
�r�kl�dik, addig ugyanez a g�n a Don Sphynxben �s a Peterbaldban domin�nsan.
Azonban a Peterbaldok is l�teznek k�l�nb�z� "csupasz v�ltozatokban"
is: vagy teljesen csupasz (m�sn�ven "gummy"), vagy max. 1 mm-es "sz�rrel"
ami szemmel nem is igaz�n l�that� ink�bb csak tapinthat� (m�sn�ven "flock"),
vagy 1-3 mm-es sz�rrel amit legink�bb ahhoz hasonl�thatn�nk mintha egy
b�rsonyt simogatunk (m�sn�ven "vel�r")vagy pedig 3mm-n�l hosszabb sz�r
bor�tja ami m�r tulajdonk�ppen majdnem a szi�mi/orient�lis cic�k
sz�rhossz�s�g�t �ri el (m�sn�ven "brush").
Tov�bb� olyan k�lyk�k is sz�lethetnek, akik a fentebb felsorolt
sz�rzetek valamelyik�vel j�nnek a vil�gra, �m azt k�t �ves korukig
elhullajtj�k �s ezut�n teljesen csupaszok lesznek (a sz�r ez ut�n m�r nem n�
vissza).
�m ennek a folyamatnak a macska k�t �ves kor�ig v�gbe kell mennie, ha
nem t�rt�nik meg, ut�nna m�r nem is fog.
Azt hogy egy Peterbald mennyire lesz csupasz, azt a csupasz g�n mellet
�ll� m�dos�t� g�nek hat�rozz�k meg. Teny�szt�sre legalkalmassabbak a
teljesen csupaszok �s a flock-ok �s a vel�rok.T�bb orosz teny�szt�
egybehangz� v�lem�nye az, hogy ahhoz hogy, egy eg�szs�gileg stabil peterbald
alom sz�lessen, az a legjobb p�ros�t�s ha az egyik sz�l� teljesen csupasz,
m�g a m�sik flock vagy vel�r. Azonban a csupasz-csupasszal p�ros�t�ssal
sincs tiltva, de ebben az esetben gyeng�bb min�s�g� �s eg�szs�gi �llapot�
egyedek v�rhat�k. Egy�bk�nt az alomban a teljesen csupaszon sz�letett k�ly�k
mindig nagyobb figyelmet �s t�r�d�st ig�nyel, mint a bund�sabb t�rsaik.

A Peterbaldok teny�szt�inek nagy el�nyt jelent, hogy fedeztethet�k a
t�pusukon bel�l m�s fajt�kkal is, pl: szi�mival, orient�lissal, balin�zzel
(f�lhossz�sz�r� szi�mi) �s javan�zzel (f�lhossz�sz�r� orient�lis), de mivel
Oroszorsz�gban az ut�bbi k�t fajta nem t�l gyakori �gy ezekkel ritk�n
p�ros�tj�k �ssze a peterbaldot.
Szi�mival �s orient�lissal viszont meglehet�sen gyakori, �gy az
alomban vegyesen sz�lethetnek flock, vel�r, �s brush k�lyk�k is.
M�s fajt�val tiltva van a peterbaldok p�ros�t�sa, m�g a Don Sphynx-el
is, ami p�r �ve m�g a fajta l�trej�tt�t alapozta meg.

"Kiwi"
Tulajdonosa: Fazekas Andrea

A Peterbaldok kiv�l� kedvencei lehetnek azoknak a gazdiknak, akik
macskasz�r allergi�ban szendvednek, illetve azoknak akik nem szeretnek
napr�l-napra macskasz�rt takar�tani a kanap�jukr�l.
A t�r�d�s egy Peterbaldal nem t�l bonyolult, mind�ssze n�h�ny hetente
ig�nyel f�rdet�st, k�m�l� lehet�leg baba samponnal, a sz�r�t�s pedig egy
t�r�lk�z�vel megoldhat�. M�r k�ly�kkorban c�lszer� hozz�szoktatni a
f�rd�shez, �gy k�s�bb sem jelent megterhel�st a cica sz�m�ra. Meglep�en
hamar megszokj�k a f�rdet�st �s elfogadj�k annak sz�ks�gess�g�t, ellent�tben
a szi�mi/orient�lis cic�kkal.

A fajt�t m�r t�bb nagy egyes�let is elismerte, t�bbek k�z�tt a TICA
("The International Cat Association"), a WCF ("World Cats Federation"), �s
az SFF ("Selectional Felinological Federation") �s n�h�ny kisebb
macskaegyes�let is.
Mivel a fajta meglehet�sen �j, m�g csak n�h�ny sz�z p�ld�ny �l bel�le
vil�gszerte, ebb�l is legt�bb Oroszorsz�gban, Eur�p�ban �s az USA-ban.
A fajta kezd teret h�d�tani vil�gszerte, de a legszebb, legt�pusosabb
p�ld�nyok m�g mindig Oroszorsz�g-szerte, Szentp�terv�rott, �s Moszkv�ban
�lnek.

      Fazekas Andrea

      Pharao's Heart kennel

      http://pharaosheart.try.hu

      andi@citynet.hu