Bizony�ra sokszor tal�lkoznak r�vid�t�sekkel �js�gokban, k�nyvekben, honlapokon.
De mit is takarnak ezek pontosan? Ebben a cikkben a macsk�k betegs�geivel kapcsolatos r�vid�t�sekr�l
szeretn�m ler�ntani a f�tylat.

V�rusok
Itt �ltal�ban h�rom r�vid�t�s szokott szerepelni, a FIP, FIV �s a FeLV. Mindegyik jelenl�t�t els�sorban a
v�rb�l lehet kimutatni. N�zz�k �ket egyenk�nt:

A FeLV - Feline Leukemia Virus- Macska leuk�zis v�rus
A k�znyelv "macska leuk�mi�nak" nevezi.
Retrov�rusok csal�dj�ba tartozik. A betegs�g sor�n k�rosodik a v�rk�pz� rendszer, amely immunszupresszi�hoz vezet, 
�s/vagy a csontvel�ben �s a v�rben a feh�rv�rsejtek rosszindulat� v�ltoz�sai daganatok, mint pl. limfoszark�ma, vagy
leuk�mia kialakul�s�t eredm�nyezik. A betegs�g gy�gy�thatatlan!
Terjed: ny�l, vizelet, tej, �r�l�k �s �rintkez�s �tj�n.
Mivel a lappang�si ideje a v�rusnak ak�r t�bb h�nap is lehet, a megel�z�s legbiztosabb form�ja az �vente
ism�telend� olt�s!

A FIV - Feline Immunodeficiency Virus - Immunhi�nyos betegs�get okoz� v�rus
A k�znyelvben "macska Aids"-nek nevezett betegs�g neve nem teljesen hib�s, hiszen
ez is egy szerzett immunhi�nyos betegs�g, de fontos hangs�lyozni, hogy a k�t v�rus nem azonos, a FIV emberre
vesz�lytelen!
A v�rus t�neteit nem lehet k�nnyen k�r�l�rni, lappang�si ideje hossz�. Megfelel�
gondoskod�s mellett a fert�z�tt macska m�g 1-2 �vig is �lhet. Olt�s nincs ellene, gy�gy�thatatlan!

FIP - Feline Infectious Peritonitis - Fert�z� hash�rtyagyullad�s
Ez a v�rus �llatorvosi k�r�kben is az egyik legvitatottabb t�ma. Bizonytalan t�netei, hossz� lappang�si ideje,
gyors fert�z�se �s mindenk�ppen hal�los kimenetele miatt az egyik legvesz�lyesebb betegs�g. Az �llatorvosok szerint
teljes bizonyoss�ggal csak boncol�s sor�n lehet a fert�z�tts�get meg�llap�tani.
K�t form�ja l�tezik: a sz�raz �s a nedves.
A betegs�get egy a corona csoportba tartoz� v�rus okozza, mely gyakran mut�l�dik.
Az utols� f�zisban az egyik jellemz� t�net, hogy a has�reg megtelik m�zsz�n� folyad�kkal, mely k�rte
form�t k�lcs�n�z a macsk�nak. (ez nem mindig jelentkezik, �s a t�net nem is minden esetben k�thet� ehhez
a betegs�ghez! A folyad�k feh�rjeszintj�nek meg�llap�t�sa fontos ilyen esetekben)
Terjed: ny�l, vizelet, tej, �r�l�k �s �rintkez�s �tj�n.
B�r v�delem (orrcsepp form�ban) van ellene, az m�gsem ny�jt 100%-os biztons�got, �s a macska �r�k �let�re
pozit�v teszteredm�nyt fog mutatni, �gy ennek haszna meglehet�sen k�tes.

�r�kl�tt betegs�gek
A teny�szt�k �ltal�ban n�gy betegs�gre tesztelik macsk�ikat. Ezek a PKD, HCM, HD �s a PL.

PKD - Polycystic Kidney Disease - Policiszt�s vesebetegs�g
Az elv�ltoz�s l�nyege, hogy a beteg �llat ves�j�ben sz�let�st�l fogva ciszt�k figyelhet�k meg. A betegs�g domin�ns �r�kl�smenetet mutat: a beteg g�nt hordoz� �llatban minden esetben megfigyelhet�k a ciszt�k. A betegs�gnek l�tezik enyh�bb form�ja, mely nem mindig okoz t�neteket, de a s�lyosabb esetekben a vese le�ll, �s ak�r hal�lhoz is vezethet. A betegs�g
ultrahangos vizsg�lattal sz�rhet�, az �rintett p�ld�nyokat a teny�szt�sb�l halad�ktalanul ki kell vonni! Magyarorsz�gon
az egyik legjobban �rintett fajta a perzsa, de m�s fajt�kn�l is el�fordul.

HCM - Hypertrophic Cardiomyopathy - Sz�vizomelfajul�s
A betegs�g gy�gy�thatatlan, az esetek 90%-ban biztos hal�lt okoz. A sz�v izomzata megvastagszik,
az utols� st�diumban a mellkasban folyad�k halmoz�dik fel, a macska csak zih�lva kap leveg�t.
Az �r�kl�d�smenete nem tiszt�zott, lappang�si ideje ak�r hossz� �vekre is elny�lhat.
A teny�sz�llatokat ez�rt �vente (!), de a kand�rokat aj�nlott minden fedeztet�s el�tt tesztelni, ez ultrahangos
vizsg�lattal megoldhat�. A betegs�g nem fajtaspecifikus, h�zimacsk�kn�l ugyan�gy jelen van, mint a pedigr�s
n�gyl�b�akn�l.

HD - Hip Dysplasia - Diszpl�zia
A kuty�kn�l (n�metjuh�szokn�l f�leg) j�l ismert probl�ma el�sorban a nagytest� macsk�kat �rinti.
(pl. maine coon, szib�riai, ragdoll, perzsa) A cs�p�r�l k�sz�lt r�ntgenfelv�tellel sz�rhet�, melynek v�gleges
eredm�nye a csontn�veked�s befejez�se ut�n �ll�that� ki. (2 �ves kor ut�n)
A diszpl�zi�t�l mentes egyedeket 3 oszt�lyba sorolj�k be: kit�n�, j� �s megfelelt. Akik ezekbe az oszt�lyokba
lettek besorolva, teny�szthet�ek.
Az iz�let lazas�ga a cs�p�iz�leti diszpl�zia legfontosabb, �r�kletes rizik�faktora. Min�l laz�bb az iz�let, ann�l val�sz�n�bb, hogy a mozg�s k�zben pontatlanul �rintkez� iz�leti fel�leteken fokozott terhel�s l�p fel.
A tudom�ny mai �ll�sa szerint m�g nem tiszt�zott a diszpl�zia �r�kl�smenete, de egy biztos:
Az etet�si, tart�si stb hib�k NEM okoznak diszpl�zi�t, b�r s�lyosb�thatj�k a m�r megl�v� betegs�get!
Az al�bbi �br�n egy eg�szs�ges ill. egy diszpl�zi�s cs�p�t l�thatunk.  

Pl - Patellar Luxation - T�rdficam
A kutyateny�szt�k k�r�ben szint�n j�l ismert betegs�g a macsk�kn�l is el�fordulhat, de nem
korl�toz�dik a nagytest� fajt�kra. A diszpl�zia teszthez k�sz�tett r�ntgenfelv�telen ez a betegs�g
is meg�llap�that�, �s itt is k�l�nb�z� kateg�ri�kba sorolj�k a tesztelt macsk�kat.

Rem�lem, hogy ezzel a kis cikkel seg�ts�get tudtam ny�jtani a k�l�nf�le h�rdet�sekben, k�nyvekben, honlapokon
olvashat� r�vid�t�sek meg�rt�s�hez. Javaslom mindazoknak a leend� gazdiknak, akik most keresik �lmaik kiscic�j�t, hogy
k�rj�k sz�mon a teny�szt�k�n a fent olvashat� betegs�gek tesztjeit!