Az Amerikai kunkorifülű macska

SGC/RW Hunters Glen Harmataan
Tulajdonos: Hunters Glen
Photo: Carl Widmer

Egy napos reggelen 1981-ben, Californiában egy furcsa fülű, hosszú szőrű, fekete macska sétált Joe és Grace Ruga háza előtt. Joe ugyan megtiltotta a feleségének, hogy etesse és magához szoktassa a gazdátlan jövevényt, de az asszony a férje szava helyett a szívének engedelmeskedett, és bizony ételt-italt adott az éhező kis négylábúnak. Telt múlt az idő, és a macska nem tágított a ház mellől, végül sikerült belopnia magát a morcos háziúr szívébe is. Otthont és nevet kapott. Shulmaith-nak nevezték el, ami azt jelenti: "fekete, de bűbájos". Valahogy így kezdődött a fajta története, és az igazi Amerikai kunkorifülűek törzskönyvében ott szerepel Shulmaith is.

1981 decemberében születtek meg az első kiscicái Shulmaith-nak, és a 4 kölyökből 2-nek ugyanolyan kunkori füle volt, akár a mamájuknak. Genetikusok megállapították, hogy ez a jelenség bizony öröklődik, és szerencsére semmilyen deformitás nem kapcsolódik hozzá, tehát a macskák egészségére veszélytelen ez a bohókás megjelenést kölcsönző fülállás.
Az Amerikai kunkorifülű  tenyésztése 1983-ban indult el, a cél az volt, hogy egy új fajtával gazdagítsák a macskafajták népes világát. 1993-ban fogadták el véglegesen a standardet, és azóta két szőrhosszal létezik. (félhosszú és rövid)
A tenyésztők használhattak házimacskákat is kezdetben, melyeknek a testfelépítése tökéletesen hasonlított a kunkorifülűéhez, kivéve a fülállást. Ezzel elérték, hogy széles legyen a genetikai választék, és ne emelkedjen a beltenyésztési százalék.

A kunkorifülű kiscicák "normális" füllel születnek, de kb. 10 napos koruktól kezd visszakunkorodni a fülük. 4 hónapos korban már állandósul ez a fülállás, és ekkor eldöntheti a tenyésztő a visszahajlás szögéből és a testi adottságokból, hogy a kölyök kedvenc-, tenyész- vagy kiállítási minőségű.
Ez a fajta jellegzetes tulajdonságokkal rendelkezik, nagyon szoros a kapcsolata a gazdival. Nem kedveli az egyedüllétet, imádja, ha ő lehet a társaság középpontja. Rendkívül kíváncsi, mindenbe beleütné orrocskáját. Megőrzi kölyökkori játékosságát felnőttként is.
A szőrüket könnyű ápolni, mivel alig van aljszőrük. A félhosszú szőrűeket elég hetente egyszer átfésülni, 3-4 havonta egyszer fürdetni. A rövidszőrű változatnak még kevesebb fésülésre van szüksége. A füleik nem igényelnek speciális ápolást, de a fület egyenesre visszahajtani erőszakkal nem szabad!

Az oldalon található képek mind a tulajdonosok írásbeli beleegyezésével kerültek felhelyezésre,
az összes fényképet szerzői jog védi!